Sokszor elképzeltem, hogy a kis erdei tavacska partján álló szép tölgyfák alá kilép egy szarvas, de hiába lestem, hiába ábrándoztam. Egyszer aztán megjelent néhány fiatal bika, és addig szedegették a makkot, míg az egyikük éppen odalépett, ahova megálmodtam. Amikor az expozíció zajára lábát felemelve figyelő pozícióba merevedett, még túl is teljesítette a reményeimet.