2007. december 13., Svédország. Ezen a napon a skandináv hegységet átszelve haladtunk az északi sarkkör felé. Az emberi kéz által szinte érintetlen terület és a drámai fények hatása szinte megbabonázza az embert. A hihetetlen távlatok láttán bódultan élvezi a szabadság élményét és érzését. Az út mellett gyalogolva kerestem azt a részletet, mely számomra megfogalmazza ennek a helyszínnek az üzenetét: egyensúlyt a táj zordsága és szépsége, illetve a fagyos nyugalom és a melegséget sugárzó fények közt. „Legnagyobb élményeink a legcsendesebb pillanatokban születnek.” Nitzsche (1844-1900)