Mint minden, számomra kedves kép, ez is a lakóhelyemhez közel, éppenséggel az udvaromon készült. Szúnyogokkal már sokat kísérleteztem, és megtanultam, hogy ha meghallom azt a jellegzetes rajzó hangot, akkor ott kép is keletkezhet. Most is futottam a felszerelésért, és azt terveztem, hogy párzó szúnyogot fogok megörökíteni. Az ugyan nem sikerült, de olyan hihetetlenül összetömörültek a hím szúnyogok a fejem fölött, hogy ez kihagyhatatlan lehetőséget teremtett. Ügyelnem kellett, hogy az expozíció pillanatában a rovarok mindig ugyanabban az élességi síkban legyenek, mert a vaku fényét oda mértem ki, ráadásul nem sok időm volt hiszen az ég kékéje is hamarosan feketébe váltott. A kép visszanézése után döbbentem meg, hogy mennyire hasonlítanak a mi képzeletvilágunkban élő tündérekre és angyalokra.