Egyik szeptemberi este hazafelé indultam a Böddi-székről, amikor megláttam, hogy az út menti kiszáradt fákon nagykócsagok gyülekeznek éjszakázni. Sajnos aznap már nem tudtam lest állítani, de elhatároztam, hogy másnap visszajövök. Már késő délután beálcáztam magam, és reménykedtem, hogy a madarak ismét visszatérnek. Alkonyat után aztán szépen megteltek a fák madarakkal. Mivel a Hold az első negyed fázisában volt, így sajnos nem lehetett túl hosszú időt alkalmazni, mert túlexponálódtak volna a madarak, így viszont csak megfelelő mértékű derítést adott az alvó állatokra.