2015. június 18-án, fotós barátaimmal a szentjánosbogarak nyomába eredtünk. Egyikünk sem fotózta még korábban ezeket a csodás kis lényeket, így nem tudtuk, mire számíthatunk. Mint később kiderült, mindössze fél órán keresztül igazán aktívak a hímek: sötétedés után, negyed tíztől körülbelül háromnegyed tízig. Olyan fotót szerettem volna készíteni, amelyen minél több rovar fénycsíkja látszik, illetve a környezet is viszonylag jól látható. Világítani nem nagyon mertünk, mert hamar észrevettük, hogy a szentjánosbogarak arrébb állnak, ha erős a fény körülöttük. Az egyik kockánál azonban szerencsém volt, mert egy turista az erdei útról bevilágított a fák közé, lámpájának fénye pedig beexponálódott a hosszú záridejű felvételembe. (A kép 15 darab, egyenként 10 másodperces expozícióból állt össze.)