Szerencsés rálátás egy meredek domboldalra, ahol a lemenő nap sugarai már csak az oldal egyik részét világítják meg, pont azt ahol egy kiszáradt cserje áll. Az árnyékos oldalon viszont a földből kimagasló, ám levelekkel borított facsemete még elérve az utolsó fényeket világítva izzik. E két szereplő egymáshoz való viszonya akár az ősi kínai szimbólum, a Jin és Jang ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erők párosa.