Tükröződés

Az idén március elején, immár szokás szerint a Csáfordjánosfa melletti erdőben mintegy huszonhat hektáron lett hófehér az erdő alja. A Fertő-Hanság Nemzeti Park felügyeletéhez tartozó tőzikés csak annyiban különbözött a tavalyihoz, tavelyelőttihez képest, hogy az idei nagy esőzések és korai hirtelen hóolvadásokból keletkezett nagymennyiségű víz miatt a Répce kilépett medréből, és elárasztotta az egész erdőt. Nagyon zord és borús idő fogadott a helyszínen ottjártamkor. Kora reggel érkeztem meg. A kis ösvényen a tőzikés fele haladva, két-három fotóssal találkoztam, akik bosszankodva jöttek visszafele, és mondták, hogy akkora a víz, hogy gumicsizmával sem lehet megközelíteni. Mivel tényleg akkora volt a víz, hogy a gumicsizma mit sem ért, két választásom volt, vagy visszafordulok, vagy belegázolok a helyenként deréknél magasabb hideg vízbe, és úgy folytatom tovább utam. A második variánst választottam, mert tudtam még egyszer nem lesz időm eljönni, és ezek a szép kecses növények is hamarosan elfognak nyílni.

Körülbelül 4 órán keresztül barangoltam a tőziketenger-rengetegben, a hol bokáig, hol majdnem derékig érő hideg vízben, a végefele már a lábaimat nem is nagyon érezve. De számomra csodálatos élményt érő nap volt, hogy érdekesebbnél, érdekesebb helyzetekben tudtam fotózni a kecsesen nyíló virágokat, mint például a fotón látható, árvízben tükröződő kecses kis tőzikepárt.