Egy hajnali fotós kirándulásom alkalmával futottam össze ezzel az ugrópókkal. Egy rét szélén találtam rá, amint egy vadszőlőn vadászgatott. Megpróbáltam nagy leképzéssel képeket készíteni róla, de nem engedett magához elég közel. Ezeknek a pókoknak ugyanis nagyon jó a látásuk, ami elsősorban a zsákmányszerzésben segíti őket, de a mozgó veszélyt is hamar észreveszik. Jelen esetben egy óvatlan mozdulatomtól megijedve bújt be ebbe a vadszőlő kacsba. Megtetszett a kompozíció, mert a Természetben található számtalan különféle forma és jelenség gyakran az élőlények lényegétől egészen eltérő - néha antropomorf - asszociációkat kelt bennünk. Itt a kacs tekeredése belőlem egy zsákmányát összeszorító óriáskígyó képzetét váltotta ki, mely ölelésből az áldozat képtelen szabadulni. Szerencsére a szükséges beállítások után sikerült is készítenem róla pár felvételt, így megörökíthettem ezt a kétféleképp értelmezhető szituációt. Ezután magára hagytam a pókocskát, hogy zavartalanul folytathassa életét. Tehát sok mindent tanulhatunk még a Természettől, és remélem, ezzel a fotóval hozzájárulhatok a biodiverzitás megőrzésének népszerűsítéséhez.