Az elmúlt télen sikerült a lesemhez szoktatnom ezt a rókát. Kezdetben ragadozó madarakat szerettem volna fotózni a reflexüvegen keresztül, de a róka rendszeresen ellopta előlük a húst. Nappal is gyakran mutatkozott, így sok jó fotót készíthettem róla. Mégis hiányzott valami. Egyik kép sem adta vissza azt a váratlanságot és titokzatosságot, amit a ravaszdi nesztelen felbukkanásakor érezhetünk. Ekkor jött az ötlet: az éjszaka sötétjében vakuval próbálom megörökíteni mozgását úgy, hogy az állat többször szerepeljen egy képen. Három vakut használtam néhány másodperces záridőkkel. Először ellenfénnyel rajzoltam ki az osonó állat kontúrját, majd két vakuval elölről világítottam meg a fa törzsére ágaskodó rókát. A róka nem mindig jött oda, így ez a kép egy hét próbálkozásainak eredménye. Nemegyszer -8 fokban is hosszú órákat töltöttem kint, és ilyenkor a felszerelésre is ráfagyott a dér. A fagyoskodás ellenére úgy vélem, megérte.