Az első görögországi pelikánfotózás azon ritka fotós projektjeim egyike, ami rövid idő alatt igen tartalmasra sikeredett. Egyik barátom fotói mozgatták meg a fantáziámat, amelyeken borzas gödényeket láttam, nagylátószögű objektívvel fényképezve. Az extrém közeli felvételek reményében egy igen bonyolult távirányítós rendszert terveztünk. A fényképezőgépet búvártokba helyeztük, amit műanyagballonokon, katamaránszerűen a víz tetején úsztattunk. A gépet egy három méter hosszú flexibilis karra erősítettük, amivel egy halászladikban ülve mozgathattam a felszerelést a kívánt irányba. A fényképezőgép beállításait egy kézben tartott monitoron kontrollálhattam, amelyen az elkészült fotók is megjelentek, míg a vakuk fényerejét, a karra erősített master vakuval változtathattam. Ezzel a módszerrel öt nap alatt összesen mintegy tízezer felvételt készítettem. A halszemobjektív perspektívájának és a madarak közelségének összjátékaként egy olyan egyedi képi világba pillanthattunk be, amit a tervezési folyamat során nem is remélhettünk!