Mínusz 10 fok, metsző szél és vastag hóréteg jellemezte aznap a körülményeket. Egy ötvenpéldányos őz rudlit figyeltem egy ideje. Látszott, hogy a legszélmentesebb helyen (egy nádfal takarásában) próbálják átvészelni ezt a kemény időt. Persze ekkor jelent meg a ravaszdi, és egyenesen az őzek irányába tartott. Valamiféle riadalomra számítottam, ezért volt megdöbbentő, amikor az égvilágon semmi sem történt. Fontosabb volt a menedék és az energiatakarékosság, mint a ragadozótól való félelem! Végül a „ravaszdi” nagyjából öt méterre haladt el az őzek mellett...