A legutolsó izlandi túrám tervezésekor célul tűztem ki, hogy a Felföld tájait is felkeressem. Mivel a tavaszi olvadás miatt bizonytalan, hogy mikor nyílnak meg a helyszínre vezető földutak, rendszeresen követtem a híreket. Az útiterv legfontosabb pontja Mælifell, ez a magányos vulkanikus kúp volt, így az oda vezető F210-es földútról vártam leginkább a híreket. Egy átfotózott éjjel után - hiszen júniusban a soha le nem nyugvó Nap akkor ad ideális fényt - Landmannalaugar táborában értesültem arról, hogy megnyílt az út a Hólmsá folyó felöli oldalon, nagyobb terepjáróknak. Ugyan én csak egy helyi viszonyokhoz képest alsó-közepes terepjárót vezettem, nekiindultam. Amint az aszfaltútról lekanyarodtam, a távolban megpillantottam Mælifell helyén egy jókora homokvihart. Ugyan nem erre számítottam, a szélsőséges körülmények felvillanyoztak. A gázlóhoz érve gyalogosan kutattam ki az ideális útvonalat a heves sodrású folyóban. A combközépig érő vízben óvatosan sikerült átkelnem, majd a fekete homoksivatagban, néhány tíz méteres látótávolságban hamarosan elértem az úticélomat. Bár a szél nem fújt túlzottan, a nagyon aprószemű fekete vulkanikus homok mindent beborított, szürreális fényviszonyokat teremtve. Egy szimpatikus kompozíció megtalálása után vártam a napnyugta-kelte időszakát, majd meglepve tapasztaltam a hegycsúcs körött gyülekező felhőt. A megfelelő expozíciós időt kikisérletezve elkészítettem ezt a panorámafelvételt, majd a napkelte varázsa után összepakoltam, és még ott a helyszínen álomba merültem - hiszen már legalább 36 órája ébren voltam.

When planning my last trip to Iceland, I made it a point to visit the Highlands. With the spring thaw making it uncertain when the dirt roads to the site would open, I followed the news regularly. The most crucial point on the itinerary was Mælifell, a lonely volcanic cone, so I was most looking forward to news from the F210 dirt road leading there. After a photographed night - after all, that's when the never-setting sun in June gives ideal light - I learned at Landmannalaugar camp that the road upstream on the Hólmsa River had been opened to larger off-road vehicles. Although I was only driving a lower-medium SUV by local standards, I set off. As I turned off the tarmac road, I saw a large sandstorm in the distance where Mælifell was. I hadn't expected this, but the extreme conditions were exciting. I searched on foot for the ideal route through the violently flowing river when I reached the ford. Carefully crossing the thigh-deep water, I soon reached my destination within a few tens of meters of the black sand desert. Although there was not much wind, the fine black volcanic sand covered everything, creating surreal lighting conditions. After finding a sympathetic composition, I waited for the sunset-dawn period and was surprised to see cloud gathering around the mountain peak. After finding the correct exposure time, I took this panoramic shot, packed up after the magic of sunrise, and fell asleep on the spot - I had been awake for at least 36 hours.

Gépváz: Phase One Phase One XF IQ4 150MP
Objektív: Schneider Kreuznach 35mm LS f/3.5 Blue Ring